Még mindig…

Hosszú hónapok után megint keresztezték egymást az útjaink.

Most egy kicsit más volt mint eddig, talán könnyebb lesz ezután.

Ha vele lehetek, nem számít semmi más, sem az hogy mi volt előtte, sem az hogy mi lesz utána. Megtanultam csak a jelennek és a pillanatnak élni olyankor, kiélvezni minden percét az együttlétünknek, ki tudja lesz-e még rá máskor alkalom.

Most nyugodt a lelkem is, hisz olyan jó volt vele, mint eddig is mindig, és mint senki mással.

S hogy mi lesz ezután? Arra én is kíváncsi vagyok…

 

 

Tovább a blogra »