A holnap

2012 március 8. | Szerző: Bolyhoska |

Telefonon beszéltünk ma, kellett hogy hallhassam a  hangját. Egyszerűen nem lehet rá haragudni, csak a melegség tölti el a szívem ha rá gondolok.

Elképzelni sem tudom mi lesz a kettőnk kapcsolatából az idő múlásával, ez valami ismeretlen érzés a számomra, úgy szeretni valakit hogy szinte alig ismerjük egymást, és csak néhány órát töltöttünk együtt a megismerkedésünk óta eltelt 8 hónap alatt.

Az a pár óra mégis megéri ezt a sok vívódást és várakozást, mert se előtte, se azóta nem találkoztam senkivel, aki ennyire megérintette volna a lelkem.

Úgy érzem minden nap, mintha itt lenne velem, csak épp a testi érintkezés hiányzik, a vele való együttlét pedig pótólhatatlanul nagy űrt hagy bennem.

Nem tudok lemondani róla, éreznem kell újra a csókjait, a simogatását, a közelségét,

mert csak mellette érezhetem úgy hogy igazán az lehetek, aki valójában vagyok.